Bodrogmező vagy Pólyán (1899-ig Lelesz-Polyán, szlovákul: Poľany) község Szlovákiában, a Kassai kerület Tőketerebesi járásában.
A Felső-Bodrogközben, Királyhelmectől 7 km-re északra, Lelesz és Szolnocska települések között, a Latorca bal oldalán.
Az első fennmaradt írásos forrásban 1214-ben Poylen alakban szerepelt.
Az első magyar hivatalos formáját 1905-ben szabályozták Bodrogmező formában, azelőtt a Lelesz-Polyán formát használták.[2] Az első bécsi döntést követően ismét a Bodrogmező hivatalos magyar formát használták.[3] A második világháború után Csehszlovákiában a jogfosztások ideje alatt a magyar nyelv használatát előbb betiltották, majd korlátozták.[4]
A szlovák jogrend értelmében a településeknek vagy azok részeinek ma is csak egy hivatalos szlovák neve van,[5] tehát a magyar helységnévhasználat a kormányrendeletek mellékletei ellenére nem minősülnek hivatalos magyar helynévnek. Az 534/2011 sz. szlovák kormányrendeletének melléklete értelmében a szlovákiai közigazgatásban használható magyar forma Pólyán (Ezt használják az önkormányzatok a magyar nyelvű érintkezésükben legalább 1999-től, amióta a korábbi kormányrendelet hatályos és ez szerepel többek között a helységnévtáblákon is).[6] A kisebbségi kormánybiztos hivatala által összeállított lista azonban nem veszi figyelembe még a szlovákiai azonos magyar névalakokat sem, mint ahogy a lista szlovák politikai befolyásoltsága is egyértelmű.[7]
1214-ben a leleszi alapítólevél „Poylen” alakban említi. 1369-ben „Polyan” néven bukkan fel írott forrásban. Várszög nevű határrészén állt 1404-ben egykori vára, amely a Csebi család tulajdonában állt. Nyoma sem maradt. A falunak 1557-ben 5 adózó portája volt. 1715-ben 21 ház nélküli és 12 lakott jobbágytelke létezett. 1787-ben 66 házában 475 lakos élt.
Határában fekszik a leleszi alapítólevélben (1214) is említett Puszta-Csernyő (Csernopolo) dombja, melyen a község református temetője található. Puszta-Csernyő lakosai a községet a 18. század végén hagyták el, beköltöztek Pólyánban és megépítették a református templomot.[8]
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „POLÁNY. Tót falu Zemplén Vármegyében, földes Ura a’ Leleszi Prépostság, lakosai többen ó hitüek, fekszik Leleszhez közel, mellynek filiája, határja ollyan, mint Leleszé, első osztálybéli.”[9]
A 18. század végéig a leleszi prépostság birtoka volt, amikor is a rendet feloszlatták. Ezután kincstári birtok. 1828-ban 101 házát és 758-an lakták. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Polyána (Lelesz), magyar-orosz falu, Zemplén vmegyében, Leleszhez 1/2 órányira: 78 romai, 427 g. kath., 302 ref. lak. Gör. kath. és ref. anyatemplom. 660 hold termékeny szántóföld. F. u. a leleszi prépostság. Ut. p. Ungvár.”[10]
Borovszky Samu monográfiasorozatának Zemplén vármegyét tárgyaló része szerint: „Bodrogmező, azelőtt Leleszpolyán. Magyar kisközség a Latorcza völgyében. A leleszi premontrei prépostság ősi birtoka, mely az idők folyamán Polyan, Polyen, sőt Paylen néven is szerepelt. A premontrei rend eltörlése után a kincstárra szállt, de később a rend visszakapta a birtokát. Van 149 háza és 827 lakosa, kiknek nagyobb része gör.-kath. vallású. A községben gör.-kath. és ev. ref. templom van, melyeknek építési ideje ismeretlen. A falu postája és távírója Lelesz, vasúti állomása pedig Perbenyik. Ide tartozik a Vilhány nevű erdőőrlak.
1920-ig Zemplén vármegye Bodrogközi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.
Poľany
Slovanské sídlisko z doby veľkomoravskej a poveľkomoravskej. Obec je doložená v roku 1214 ako Poylen, z roku 1369 ako Polyan, z roku 1786 ako Polány, z roku 1808 ako Polany, z roku 1927 ako Poľany, maďarsky Polyán, Leleszpolyán, Bodrogmező. Do 19. storočia patrila premoštrátskemu prepošstvu v Lelesi. V roku 1557 mala 5 port, v roku 1715 mala 21 opustených a 12 obývaných domácnosti, v roku 1787 mala 66 domov a 475 obyvateľov, v roku 1828 mala 101 domov a 758 obyvateľov. Zaoberali sa poľnohospodárstvom. Za I. ČSR sa ráz obce nezmenil. V roku 1938-1944 bola obec pripojená k Maďarsku.
Zdroj: Vlastivedný slovník obcí na Slovensku, 2. časť
